A csatornában a víz nagyon lassan halad, mert mostanában új feladatot kapott: nem érheti el a Zala folyót, hanem a Kis-Balaton II. tározójának a bölcsője lesz. A mély, lápos, mocsaras terület, amely a Marcali-háttól nyugatra eső somogyi táj legmélyebb pontja, valaha a Jankó-tó otthona volt, ma azonban sás lepi el, itt-ott egy-egy liget néhány fával. A faluval párhuzamosan haladó, forgalmas 7-es főútra járművel két helyen kanyarodhatunk rá. A Marótvölgyi-csatorna hídján átszaladó műút egy kettőskanyarral Sávolyra visz bennünket. A csatornában a víz nagyon lassan halad, mert mostanában új feladatot kapott: nem érheti el a Zala folyót, hanem a Kis-Balaton II. tározójának a bölcsője lesz. A mély, lápos, mocsaras terület, amely a Marcali-háttól nyugatra eső somogyi táj legmélyebb pontja, valaha a Jankó-tó otthona volt, ma azonban sás lepi el, itt-ott egy-egy liget néhány fával. A faluval párhuzamosan haladó, forgalmas 7-es főútra járművel két helyen kanyarodhatunk rá. A községnek saját vasútállomása van a Budapest-Nagykanizsa vonalon, igaz, a vonatról leszállva egy kis séta vár ránk, hogy beérjünk a lakóházakhoz. Kitűnő a település földrajzi elhelyezkedése. A közeli Balaton sok turistát vonz, sőt a külföldiek előszeretettel vásárolnak itt ingatlanokat is: eddig 40 családi ház került német és osztrák tulajdonba. Több száz millió forintos beruházással egy részvénytársaság a főút mellett vendéglőt, panziót, kamionterminált, üzemanyagtöltő-állomást épít, s az önkormányzattal közösen szeretné megvalósítani a szennyvízhálózat kiépítését. A nagy program még egy tartópilléren nyugszik: a Hupolagostól egy kilométerre a föld mélye meleg vizet rejt. A bevizsgáIás szerint a víz hőfoka 90°C-os, sótartalma 11000 mg/I, és 5000 m3/nap vízhozam érhető el. A Hupolagos kifejezést még most is használják: a néphagyomány szerint egy kupolás kastély volt itt, arról kapta a nevét. Az értékes területen régészeti leleteket - edényeket, pénzt - is találtak. Itt, a 7-es út mellett a falu jövőjét meghatározó tervek valósulhatnak meg. Egy helyi vállalkozás az eddigi 120 hektár földterületéhez még újabb 10 hektár vételét tervezi, ott fürdőt és szállodát építene. A kivitelezéshez azonban újabb anyagi erőforrások, valamint az úthálózat kiépítését célzó kormányprogram megvalósulása is szükséges. A természetet kedvelő turisták a 2005-ig elkészülő kerékpárúton Sávolyt is érintve körbebiciklizhetik a Kis-Balatont. Érintett a környék a vadászturizmusban is. A somogysimonyi St. Hubertus Vadásztársaság területeinek északi része kinyúlik a vasútállomástól nyugatra elterülő tölgy-, cser- és akácfák alkotta erdőségre. A Kiskomáromi út - melyen régen Kiskomásomba jártak hónapos vásárba, üzletbe - beviszi a vadászokat a másik erdőrészbe, melyen már Szőkedencsig elbarangolhatnak a vendégek vadászat közben. Sávoly történelmi históriájáról az oklevelek szerint 1397-ben készült az első dokumentum, akkor Sauol alakban szerepelt. 1405-ben Fejéregyházi György leánya, Katics asszony itteni zálogos birtokait Anthimus fia Jánosnak, volt szlavóniai albánnak adta. Kis- és Nagysávoly adományozásáról szólnak későbbiekben az iratok. 1406-ban Kissávoly egy részét Berzenczei Lóránt fia, György nyerte adományul. Hunyadi János kormányzó 1447 ben a Kismaróti és Kissávolyi családnak adta a helységet. A XV. században sűrűn váltották egymást a tulajdonosok. A Pati Török család, a murakeresztúri apát, a Szentjakabi Chernel Bertalan, Tolnai Bornemissza János alkincstárnok - aki Mátyás királytól kapta adományul - voltak a földbirtokosok. 1480-ban Berzenczei György fia, Sandrin indított pert Nagysávoly miatt Török Kocsárd ellen. A XVI. században is gyakran adták-vették az itteni birtokokat. Így földesúr volt az Orros család, Szerdahelyi Imre, Török János, majd Török Bálint, Komjáthy László özvegye, Nagy Máté, Zerdahelyi István, Lengyel Boldizsár és Bornemissza Pál is. A török hódoltság alatt ezek a települések is elpusztultak. 1711-ben települt újra, gróf Festetics Pál birtokában. Ezt követően a Festetics család a tulajdonos még a XX. század 30-as éveiben is, de ekkor már a Magyar Földintézet tulajdonában is találhatunk földterületet. Ez időben volt a legnépesebb a falu, 1932-ben a 196 lakóházban 1005 lakost számláltak. Akkoriban már működött a hitelszövetkezet, amely 1947-ben beolvadt a Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt-be, tejszövetkezet és kisgazdakör. A római katolikus népiskolát 1750-ban alapították. A posta, a telefon illetve a körjegyző csak Somogysámsonban volt elérhető, míg 1951-től már helybe került a közigazgatás központja. A Szabadság Mgtsz. 1952-56 között működött, 1959-től pedig az Új Élet Mgtsz. gazdálkodott a földeken,. melyhez később csatlakozott Főnyed, Szegerdő, Szőkedencs. 1992ben azonban csődbe ment a szövetkezet. Azóta a Darim Kft. 1000 ha és egy másik nem helybeli vállalkozó 600 ha földterületen termel takarmánynövényeket és kenyérgabonát. A társaság egy korszerű tisztító-szárító berendezést épített, amely nemcsak a saját szántóföldjein megtermett növényeknek, hanem a környező gazdálkodók számára is lehetőséget ad a terményeik szárítására. A berendezés olajos magvak szárítására is alkalmas. Két helyi mezőgazdasági vállalkozó választotta az állattenyésztési ágazatot. Az egyikben 30 szarvasmarha ad naponta friss tejet, a másikban 100 anyakocát és szaporulatát gondozzák a szőkedencsi telephelyen. Néhányan egyénileg próbálnak munkát vállalni a kereskedelemben és a szolgáltatásban, ám azt inkább jövedelempótló tevékenységnek szánják. Közel negyvenen kénytelenek naponta eljárni távolabbi munkahelyre. 1996 óta gázzal fűtenek Sávolyon, a lakások 80%-a rá is kötött a vezetékes hálózatra. Minden második háznál cseng a telefon. A hat önkormányzati lakás megfelelő komfortfokozatú, jó állapotú. Az általános iskola és az óvoda épületének állaga jó. A falu katolikus templomát 1875-ben szentelték fel, előtte látható az I. és II. világháború hősi halottainak emlékműve. Egészségügyi szolgálat helyben van, az orvos és a védőnő naponta rendel. Az állatorvos Somogysámsonban vagy Balatonszentgyörgyön érhető el. A naponta nyitva tartó művelődési ház és könyvtár a közeljövőben az ifjúsági klub újbóli életrehívását tervezi. A Vöröskereszt helyi szervezete már öt éve jól működik, jelenleg 55 fő a taglétszámuk. Ők szervezik az öregek napját, és szeptember második vasárnapján a szüreti felvonulást. A 2000. évet címer- és zászlóavatással szeretné köszönteni az önkormányzat. A falu jelképét a hagyományokra alapozva tervezik, így a Festetics címerből az őrdaru, a XX. század elején használt pecsétnyomóból pedig az ekevas és a búzakalász öröklődik.

(savoly.hu)